Az érzés nem múlik el…..büszke vagyok

Az első hivatalos versenyünkön elért helyezések, azt jelzik számomra, hogy jó úton haladunk. Lassan, de biztosan lépegetünk előre. Bevallom, azt gondoltam naivan, hogy ,,hát, ha a gyerek íjászkodni szeretne, akkor csinálunk egy egyesületet és kész ,,,ahaaaaa ?!,, ,,Bizonyítsunk,, Hát jó rajtunk nem múlik! A szombati edzéseken kitartóan gyakorolnak a gyerekek, Gombai Tibor irányításával. Egyre több az érdeklődő. Visszajutnak hozzánk a jelzések, üzenetek, hogy a szülők, családok örülnek nekünk, annak amit csinálunk. Az elmúlt versennyel, nagyot mertünk lépni. Itt a gyerekek magukra voltak utalva, a tudásukra, a megérzésükre. Nekik kellett megsaccolni a távolságot, megválasztani a lövés erősségét, bemérni a célpontot. ….és sikerült!  A három indulóból ketten helyezést értek el. Bertalan Bogár – ifi, tradicionális íj kategória II. helyezett Dávid Kóti – gyerek, tradicionális íj kategória I. helyezett. Balogh Arnold pár ponttal maradt csak le a dobogóról, de nagyon szépen szerepelt a versenyen. Megmutatjuk, hogy a magunk erejéből is tudunk eredményesek lenni! Ja? ..és akkor még nem beszéltem a szabadidős programokról. Emlékeztek a Majálisra?? ….időről – időre hasonló, jó hangulatú családi programokkal jövünk. Addig is vár benneteket szombatonként a KISZE! 🙂